Csekély nagylelkűség is boldogabbá tesz
Az ember alapvetően jó – ez a kutatás is erősíti ezt az elképzelést.
Az ember alapvetően jó – ez a kutatás is erősíti ezt az elképzelést.
Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.
A meggyengült párkapcsolatok újraépítéséről, ezzel együtt a bizalom megingásáról és megtartásáról, a családban tanult viselkedési minták és a titkok hosszú távú hatásairól is szó esett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi online estjén, ahol két elismert pszichológus és családterapeuta, Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna osztotta meg a tapasztalatait.
Mostanában sokat hallani a transzgenerációs hatásról, sőt traumáról, és felmerülhet bennünk, hogy ez a jelenség milyen módon bukkanhat fel az ember életében.
Tüneteink hátterében néha több generáción átívelő, feldolgozatlan veszteségek, esetleg családi titkok, hazugságok állhatnak.
Nemcsak a természetben, de egy jó párkapcsolatban is szabadnak érezheti magát az ember – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Belső Nóra pszichiáter. Az est során szó esett arról, milyen változásokat hozott a szabadság terén a Covid–19, mi köze a természetnek a szabadsághoz, és mit számít, ha valaki tisztában van a saját értékeivel.
Egyszer mindannyian elhagyjuk a szülői házat, és gyermekkorunk élményei, a minket formáló, alapvető kapcsolataink befolyásolják a jelenünket. Szavainkkal lezárhatjuk a múltunkat, de a benne rejlő erő a felszín alatt megállíthatatlanul hömpölyög tovább. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi szabályozzuk ezt az áramlást, vagy az irányít minket.
Ha elfogadjuk azokat a társadalmi skatulyákat, amelyekbe a nemünk, a korunk vagy valamely tulajdonságaink alapján beleillünk, meglesz a veszélye, hogy kényszeréletet, látszatéletet fogunk élni.
Egyéni életünkben, párkapcsolatunkban, családunkban időnként válságot élünk meg. Ha úgy gondolunk rá, mint az élet elkerülhetetlen velejárójára, a kilábalás után akár harmonikusabb is lehet az életünk, mint korábban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
Így tud segíteni a pszichológus a párkapcsolati és családi viharokban.
A járvány pozitív hozadéka, hogy közelebb került mindenkihez a halál, és ez rákényszeríti az embereket, hogy beszéljenek erről a tabutémáról – említette a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Singer Magdolna gyásztanácsadó. Az est során az új könyvvel jelentkező szerző egyebek mellett beszélt a halálszorongás hátteréről, hogy mit lehet kezdeni a bűntudattal, és arról is, hogy mi köze a gyásznak a munkahelyváltáshoz.
Azt gondolnánk, a világ legegyszerűbb dolga szeretni. Ösztönösen megy mindenkinek, akár adja, akár kapja. Az igazság azonban az, hogy ez az az érzelem – vagy éppen a hiánya – amivel egész életünkben küzdünk.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban Belső Nóra pszichiáterrel beszélgetünk a szeretet szabadságáról.
Az elmúlt és a mostani időszak ráirányítja a figyelmünket arra, vajon mennyire érezzük magunkat szabadnak.
Mit kezdjünk a gyásszal egy olyan társadalomban, amelyben a halál tabu?
A tavalyi év után mindannyian átértékeltük a szabadság fogalmát. Hogyan tudjuk megélni a szabadságot egy ilyen év után? Hogyan lehet ezzel a tapasztalattal gazdagodva jobban értékelni azt a szabadságot, ami a vírus előtt egykor a miénk volt, és hogyan tudjuk ezt tágítani?
Igazi sokarcú kaméleon, aki remekül hasonul a környezetéhez. Az együgyű celebet és a francia entellektüelt is meggyőzően alakítja. És hogy melyik az igazi Kajdi Csaba? Ezt döntsék el önök.
Azt már tudjuk, hogy a járvány okozta veszteségekre gyásszal reagálunk, de vajon magára a gyászra hogyan hat a pandémia? És mi segít nekünk, ha megtörtént a tragédia, és gyászolunk? Singer Magdolna gyásztanácsadó kétrészes cikksorozatában ezt járja körül.
Igaz, a férfiak ritkábban érzik úgy, hogy összetörték a szívüket – derül ki egy felmérésből.